A hely története
„Eredetileg városi legelők és a Nagy Sertéstónak nevezett, itatásra használt vízlelőhely volt ezen a helyen. A Nagy Sertéstó mellett volt egy kicsi is, ebben a két természetes képződményben esős időszakban a pocsolyából tavacska lett és a kőbányai nagy sertéshizlaldákból ide hajtották az állatokat. A tavat az 1880-as évekre kiszárították és feltöltötték, a területet pedig gondosan felparcellázták.
1894-ben törvény hatalmazta fel a pénzügyminisztériumot, hogy a főváros központjában álló új épületet (mely Pest legnagyobb laktanyája volt), illetve a Károly és József laktanyát eladhassa. A vevő a főváros volt, és úgy döntött, ezt a hatalmas katonai monstrumot elbontja.
Az új épület hiány miatt fellépő szállásigényt több, a városközponttól távolabb eső laktanyával kívánták kielégíteni. 1895-98 között egymás után kaszárnya épült a Haller utcában, a mai Hungária körúton, a Soroksári út mentén, a Timót utcában, a Népligetnél pedig két helyen is. Az egyik a József főherceg nevét viselő huszárlaktanya volt (később itt működött az Állami Pénzverde egészen 2004-ig), a másik pedig az I. Ferenc József laktanya. Budapest vezetése ingyenesen engedte át a Népligettel szemben fekvő több, mint 60.000 négyzetméteres területet a Honvédség számára.”
(Forrás: Új Idők 1897. november 28-i száma)
„A Benedicty József királyi főmérnök tervezte 1898-ban felépült laktanya először az I. Ferencz József Magyar Királyi Honvédgyalogsági Laktanya elnevezést kapta és az 1. honvéd gyalogezred állomáshelyéül szolgált. Későbbiekben 1947-től a laktanya a Honvéd Kossuth Akadémia kihelyezett akadémikus ezredének állomáshelye lett.
1957-től az Egyesített Tiszti Iskola működött, majd 1967-től kibővítve különböző létesítményekkel a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, 1990-től pedig a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola. 2000-től 2008-ig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik kihelyezett kara került ide. 1959-99 között itt kapott helyet a zenész tiszthelyettesképző szakközépiskola is.”
(Forrás:
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény és Egyesület)
A ZRÍNYI MIKLÓS
NEMZETVÉDELMI EGYETEM (ZMNE) ÜLLŐI ÚTI KAMPUSZÁNAK ELADÁSA
(Forrás: Wikipedia, 2011)
„Az ingatlan-együttes eladására a Honvédelmi Minisztérium 2005-ben meghatározott, katonai oktatási rendszerének megreformálása során került sor. A hadi felsőoktatás által használt infrastruktúra kihasználtságától és a telephelyek csökkentésének lehetőségéről készíttetett kutatási jelentés nyomán kormányhatározat született a ZMNE szervezeti felépítésének és feladatainak felülvizsgálatáról, valamint a két kampuszon működő egyetem egy területre történő átszervezéséről.
2006 decemberében a honvédelmi miniszter katonai célra feleslegesnek, 2007 februárjában pedig honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánította az üllői úti ingatlanokat, majd a HM Infrastrukturális Ügynöksége megkezdte az értékesítés jogi vonatkozásainak előkészítését. Az év decemberében a ferencvárosi önkormányzat kifejezte vételi szándékát, a tárca pedig az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján kezdeményezte az ingatlan-együttes versenyeztetés nélküli önkormányzati tulajdonba adását. Az illetékes hatóságok hozzájárulását követően a Magyar Állam és Ferencváros Önkormányzata között létrejött az 5.630.000.000 Ft nettó vételárról szóló szerződés.
A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MNV Zrt. 2008. évi tevékenységének ellenőrzése keretében vizsgálta az ingatlan eladását, az ÁSZ szerint a főiskola értékesítése a hatályos törvényeknek megfelelően történt. Sajtóértesülések szerint azonban a katonai ügyészség is vizsgálta az elidegenítés körülményeit és indokait. Sokan vártak választ Ferencváros önkormányzatától az ingatlan felhasználásának sorsáról, illetve az Üllői úti épületegyüttes ledózerolásának okairól. Sajnálatos, hogy a lerombolást a műemlékké nyilvánítást közvetlen megelőzően kezdték meg.
Megkeresésre Ferencváros Önkormányzata közzétette a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egykori kampuszának eladásáról szóló szerződést.
A Ferencvárosi Önkormányzat az ingatlant a Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft-nek adta tovább, miközben a Kft-ben 10 százalékos részesedést szerzett. A Taltoring Kft. tulajdonosa a Nanette csoport volt, az Mfor egy 2009-es cikke azt írja, hogy vegyes funkciójú komplexumot, 100 ezer négyzetméternyi irodát, szállodát és 700-800 lakást tervezett építeni az Üllői úton, a korábbi katonai főiskola helyén a beruházó Nanette csoport. Úgy tervezték, hogy a 100 ezer négyzetméternyi iroda mellett várhatóan egy 200 szobás 3-4 csillagos szálloda épül, a tervezett lakások átlagos nagysága pedig 65 négyzetméter lett volna.
Híradások szerint időközben a Nanett eladta a társaság 45%-át az AI Property Holdings-nak, amely az üllői úti ingatlant várhatóan tovább értékesíti.
Ferencváros Önkormányzatának képviselő testülete 2008. október 1-én az addig különleges honvédelmi keretövezetet intézményi keretövezetre, vagyis lakhatást is lehetővé tevő területre módosította. Az önkormányzat nem adott választ arra a kérdésre, miért adta el az ingatlant azt megelőzően, hogy a területet lakhatóvá, vagyis értékesebb területté minősítette volna.
Többszöri tulajdonosváltást követően 2008 őszén a teljes épületegyüttest elbontották. A területen sokáig csak törmelékhalmokat láthatott az arra járó, majd az évek során a természet próbálta visszavenni magának, ami az övé volt eredetileg: bokrok és fák nőttek, mindent elborított a növényzet. Nagy tervek voltak, de maradt a rommező.”
(Forrás:
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény és Egyesület)
NO COMMENT
2018-ban ismét új fejezet kezdődött. Magyarország elnyerte a 2022. évi Kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát. Az állam visszavásárolta az ingatlant, a következő évben már meg is indult az építkezés, hogy a kontinens egyik legnagyobb alapterületű és befogadóképességű sportcsarnoka felépüljön.
A terület, amely olyan sokáig katonai célokat szolgált, ezután a sport- és kulturális rendezvények igényeit próbálja majd kielégíteni. A húszezer fő befogadására alkalmas létesítmény az MVM-DOME nevet kapta, avatása 2022 januárjában a férfi kézilabda Európa bajnoksággal történt. A sportcsarnokot a teljes területtel együtt több évtizedes használatra az FTC kapta meg.
2008-2021 között néhány elképzelés mellett, hosszas kutatás után sem a magyar állam, a Honvédelmi Minisztérium, sem hagyományőrző és érdekvédelmi szervezetek részéről nem volt fellelhető olyan dokumentum, amely akár az építésekor Európa egyik legkorszerűbb laktanyájaként ismert, akár a tisztképzés intézményeinek otthont adó épületegyüttesnek méltó hadtörténelmi és helytörténeti emléket kívánt volna állítani. A képek megtalálhatók a HELY TÖRTÉNETE albumban.
(Forrás: Ferencvárosi helytörténeti gyűjtemény, volt
hallgatók fényképei)