A tisztképzés laktanyája
Vissza a katonai szervezetekhez
1947-től a laktanya általában a tisztképzést szolgálta. Először a Kossuth Akadémia két ezrede foglalta el, majd több képzési intézmény működött benne. Tüzér továbbképző tanfolyam, felcserképző tanfolyam, majd a hadtáp tiszti iskola. Itt működött a Petőfi Sándorról elnevezett politikai tiszti iskola is. A Kossuth Akadémia első parancsnoka Révay Kálmán ezredes volt.
Itt fejeződik be a laktanya önálló története, mert az 1957-ben megalakult Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola egyesítette az időközben mellette felépült új laktanyával, valamint a vasúti töltés melletti telephellyel, és a vasúton túli sportteleppel.
A haderő fejlesztése megkívánta a tisztikar jelentős bővítését is. 16 fegyvernemi tiszti iskola létesült. Néhányat közülük új laktanyában helyeztek el. Ezek közé tartozott az 1951-ben létesített Gábor Áron Tüzér Technikus Tiszti Iskola is. Az iskola építése a régi Kiss János laktanya melletti terület kisajátításával kezdődött. Ekkor szűnt meg a területet átszelő több utca, és lett a laktanya belső területe. Ilyen utcák voltak a gyengélkedő előtti Bajtárs utca, a kollégium déli végében húzódó Ivánka utca, vagy a filmgyárral határos Karabély utca.
Az építkezés 1950-ben kezdődött. Három nagyobb és több kisebb épület épült. Ide tartozott a parancsnoki épület, a tornateremmel egybeépített kultúrkombinát és a mögötte lévő egészségügyi épület. A szakmai kiképzést segítő épületek a régi laktanya mögötti területen épültek ki az Ivánka utca és a Gyáli út között. Az 5/c épület déli végében húzódott két földszintes építmény: a fogda és az őrség épülete. Ha az 1957-ben még meglévő kapuboltozaton tovább mentünk, ismét két kisebb épülethez jutottunk. Az egyik tanépület, a másik műhely céljait szolgálta. Az iskolát azokban az években, de a későbbiekben is az örökös átszervezés sújtotta, és az állandó költözködés jellemezte.
Az alapépületben volt a parancsnokság, a működtetést biztosító szervek egyes részei, az emeleten voltak az alaptantermek. A laktanya déli részében volt a földsánccal körülvett lőszerraktár, a fegyverraktár, a fegyverjavító műhely, a tüzérségi eszközök elhelyezésére szolgáló fedett szín, a tüzérjavító műhely. A műhely mellett volt egy kisméretű lőtér. A hátsó részben a további épületekben munkásszálló (előtte tiszthelyettesi szálló), az elhelyezési szolgálat, a kapuügyelet, az üzemanyagtöltő, a parancsnoki gépkocsiszín helyezkedett el. Abban az időben nagy jelentősége volt a hadi eszközök vasúti szállításának. Az iskolán megépült egy vasúti rakodó állomás is. Ide érkezett az üzemanyag és szén szállítmányok nagy része, míg innen indultak gyakorlataikra vasúti szerelvényen a növendéki századok. Nagyobb bevagonírozások a Ferencvárosi pályaudvaron történtek.
Az un „Déli kapuval” szemben sportpálya és rohampálya volt. A labdarúgó pályát lesüllyesztették a földszint alá, oldalába lépcsőzetesen ülőhelyeket képeztek ki. A pályát atlétikai pálya, az úgynevezett tornakert és a rohampálya egészítette ki. A tornakertben mászó eszközök és alapvető tornaszerek voltak elhelyezve. A rohampálya hasonló volt a mai akadálypályához, de az akkori közelharc alapjaihoz szükséges fizikai felkészítést szolgálta.
A két laktanya egyesítése
Az építkezés folyamán az utcák lerövidültek, és a laktanya belsejébe kerültek. Néhány korabeli utcanevet meghagytak hagyományként. A laktanya gyors elhagyásához riadókapukat építettek be a kerítésbe. Az elhagyás iránya a régi utcán keresztül volt biztosítva, így a kapukat is az utcákról nevezték el. Így maradt fenn az Ivánkai kapu, vagy a Bajtárs utcai kapu, valamint legendás főútja a Forinyák út. Az iskola épületei az 50-es évek egyszerű stílusát követték, típustervek alapján készültek, a tetőszerkezet az akkor divatos lapos tetővel készült.
Az iskola az Üllői út 133. címen működött. 1955 - 56-ban a tisztiiskolák összevonása idején ide helyezték át a tábori és a légvédelmi tüzér tiszti iskola hallgatóit. (akkori megszólítás szerint növendékeket.) 1956-ban az iskola továbbra is növendéki elhelyezésre szolgált, míg a szomszédos régi laktanyában a Budapestre vezényelt Kiskunhalasi 37. gépkocsizó lövész ezred helyezkedett el. Ezt a részt a Budapestre bevonuló szovjet csapatok november 4-e után elfoglalták, és laktanyának használták a maguk módján. Az épületeket valószínűleg a Népliget és Kispest felől támadhatták, mert az ETI megalakulása után még jó ideig látszottak a főépületen és a 6-os épületen a belövések nyomai.
Az 1957-ben felállított Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola megkapta a Budapesten lévő Üllői út 133. és 135. szám alatti laktanyákat.. A két laktanyát egy átjáró kötötte össze, amely az akkori 4-es és 7/c épületet összekötő alagút hídalakúra kiképzett felüljárójában végződött. A köznyelv ezt nevezte a "Sóhajok hídjá"-nak.
Az egyesítés után mintegy 36 kisebb-nagyobb épület állt az iskola rendelkezésére. Az ETI megalakulása után a legtöbb épület megtartotta eredeti funkcióját. Néhány épület belső terét az egyes fegyvernemi tagozatok igényeinek megfelelően átalakították. Bizonyos tanórákat az alaptantermekben tartottak, a szakmai órákhoz a tagozatok biztosították a megfelelő szaktantermeket, melyeket akkoriban kabineteknek hívtak.
A laktanya korszerűsítése
A két laktanya egyesítése, majd korszerűsítése a Ferenc József laktanya egy részének pusztulásával járt. 5 épület maradt csak meg eredeti formájában a régi Ferenc József laktanyából. Némi átalakítást ezeken is végeztek, például megemelték a tetőszerkezetet tartó emeleti falakat. Ennek eredményeként a legfelső emelet mérete megváltozott, magassága megnőtt. Az 50-es évek létesítményei közül a felújítás után a gyengélkedő épülete, valamint az Üllői útra néző, 6. sz. épület és az 5./c sz. épület. őrizte meg eredeti formáját. A színháztermet korszerűsítették, de a korszerűsítés ülőhelycsökkentéssel járt.
Ahol a két nyolcemeletes tanépület állt, előtte ott volt a régi Ferenc József laktanya 4-es számú épülete, a konyha, az étkezdék és a kantin. Az épület előtt egy nagy tér volt, végében a félkör alakú szabadtéri színpaddal, melyet rózsafák öveztek. Itt még a hatvanas években is voltak szabadtéri előadások.
A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola történetében először itt volt „ballagási” ünnepség is. A téren többször avattak tiszteket.
A korszerűsítés utáni tanműhelyek helyén volt az úgynevezett „Zárt udvar”. Ez volt a legrégebbi épület, több mint száz éves. Nevét onnan kapta, hogy teljesen zárt négyszöget alkotott, a belsejébe és az udvarra egy boltozatos kapun keresztül lehetett bejutni. Több tanszéknek is elhelyezést biztosított.
A hosszú lőtér a zárt épület mentén húzódott. Magas fallal körülvett lőterében karabély, később géppisztoly lőgyakorlatokat hajtottak végre a növendékek. Amikor sportlőtér lett - az iskola lőcsapatának fénykorában - korszerűsítették. Itt alkalmaztak például az országban először televíziós kamerákat a találatok megfigyelésére. A tervezést és az átépítést a világhírű edző Faragó István alezredes vezette.
A régi telephely helyére került az uszoda és kazánház Külön egységet képezett a páncélos telephely, külön bejárattal. Az új étkezde területén volt az iskola kertészete,. Átépítés után megszüntették, évekig nem működött. Felújítása és újraélesztése Hegedűs János alezredesnek köszönhető A hetvenes években kezdődött nagy átépítés első terméke a korszerű kollégiumi épület, amely eredetileg tízemeletes lett volna. Az épületek korszerűsítésével egyidejűleg zajlott a parkosítás is. Az építkezés legemlékezetesebb építményei azok a barakk épületek voltak, melyek a hallgatók és az építők elhelyezését szolgálták.
A főiskola átépítése 1976-1986-ig tartott.
Rendkívül elszomorító és elgondolkodtató, hogy a 70-es évek korszerűsítése és az akkori építési hiányosságok kiküszöbölése, valamint újabb korszerűsítési elképzelések miatt a 2000-es években jelentős összegű ráfordítás után minden a 2008-as elfogadhatatlan, értelmetlen rombolás áldozata lett.
1952-től a lerombolásig jelzi a főiskolai kar bejáratát a két ágyú, mely 1951-ben ezen a telken épített tüzér technikusi tiszti iskola jelképeként szolgált.
Az iskola Gábor Áron erdélyi ágyúöntő mester és műhelyvezető nevét vette fel. Erre az alkalomra készült el 1952-ben az a két 6 fontos ágyú, amelynek csövét eredeti minta alapján, többi részét a korabeli ágyúk mintájára készítették el a technikus hallgatók.
Gábor Áron
Az évtizedek folyamán az Üllői út 133 szám alatti laktanya többször nevet és célt váltott, de az ágyúk a helyükön maradtak, őrizve 1848/49 szellemét.
Az évek folyamán az ágyúk felújításra kerültek, mely munkát Szentgyörgyi László - akkor mérnök százados - vezetett.
A két ágyú jelenleg felújításra váró állapotban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kampuszán a Hadtudományi és Honvédtiszt Képző kar bejáratánál áll.
(Forrás: ZMNE tanulmány 2004)