Az Egyesített Tisztiiskola története
1957 - 1967
Vissza a katonai szervezetekhez
Az Egyesített Tisztiiskola (ETI) 1957 februárjában alakult meg Budapesten, parancsnokává Köteles Jenő vezérőrnagyot nevezték ki. Az alapító okirat szerint a Kossuth Lajos Tüzér és Tüzér Technikus Tiszti Iskola jogutódja, ezért annak csapatzászlaját örökölte.
Az ETI sajátossága volt, hogy a tanszékeket fegyvernemi tagozatokba sorolták, és csak kisebb részük működött önállóan. Ennek megfelelően az iskola fennállása alatt lövész-, páncélos-, majd a kettő összevonásával összfegyvernemi, tüzér-, híradó-, műszaki és hadtáptagozat, valamint társadalomtudományi tagozat működött. Viszonylag hosszabb ideig önállóan csak az Általános Katonai és a Testnevelési Tanszék dolgozott. A műszaki és parancsnoki tisztképzés a tagozaton összefonódott és csak tanszékszinten különült el.
A parancsnoki képzést biztosító tanszékek mellett 16 olyan tanszék működött az iskola fennállásának közel 11 éve alatt, amelyeknek a műszaki tisztek képzése volt a feladata. A tüzér tagozathoz sorolták a Légvédelmi Tüzér Tanszéket, a Tüzértechnikus és Lokátoros Tanszéket, majd a különvált Tüzér és Fegyvertechnikus Tanszéket, a Lokátor Tanszéket, az Impulzustechnikai Tanszéket és a Vegyivédelmi Tanszéket is.
A páncélos tagozat csak egy évig működött önállóan. Később a lövésztagozattal összevonva összfegyvernemi tagozatot hoztak létre. A Vezetékes Technikai Tanszék és a Rádiótechnikai Tanszék alkotta a híradó tagozatot. A hadtáptagozatnak három tanszéke volt, a Hadtáp Harcászati Tanszék, a Hadbiztosi Tanszék, valamint az Általános Hadtáp és Elhelyezési Tanszék. Az Egyesített Tiszti Iskolán a tanulási időt kezdetben két, illetve három évben határozták meg. A Kilián Repülő Hajózó Tiszti Iskola nem integrálódott be az ETI-be. A szolnoki bázison 1961-ig szünetelt a képzés.
A növendékeket kezdetben növendéki ezredbe szervezték, ahol a műszaki növendékeket csak részben osztották külön századokba. A századok folyamatosan versenyben álltak egymással tanulmányi, fegyelmi, kulturális és sport területén. Az ezred végezte a katonai élettel kapcsolatos tantárgyak oktatását, alaki foglalkozásokat, szabályzatismeretet, az ügyvitelt, stb. Később ezekre a feladatokra önálló tanszék alakult.
A szakmai színvonal emelésére az 1961-62 tanévben rátértek a felsőfokú technikus képzésre. Egyúttal a hároméves képzési időt négy évre emelték. A csapatgyakorlat időtartama egy év lett, így 1963-ban nem volt tisztavatás.
Az Egyesített Tiszti Iskolán lényegesen jobbak voltak a tisztképzés feltételei, mint a korábbi fegyvernemi iskolákon. Ez a különbség nemcsak a tárgyi, technikai feltételekben nyilvánult meg, hanem a parancsnoki és tanári összetételben is. Mind több olyan tanár végezte az oktató munkát az iskolán, akiknek katonai akadémiai (hazai és külföldi) szakmai képesítése volt, illetve az egyéb tárgyakat oktató tanárok egyetemi, főiskolai szakdiplomával rendelkeztek.
Ugyancsak a feltételek javítását jelentette, hogy a hallgatók most már kivétel nélkül, mindnyájan csak úgy nyerhettek felvételt az iskolára, ha középiskolai végzettséggel rendelkeztek. Ezeknek a lehetőségeknek a megteremtése, egy újabb minőségi változás létrehozását segítette elő.
1963-ban vezették be a 4 éves képzést. 1964 szeptemberében avattak először olyan tiszteket, akik már két - tiszti és szaktechnikusi - oklevelet kaptak.
A hadsereg minőségi fejlesztésének igénye újabb módosításokat követelt. Világossá vált, hogy létre kell hozni olyan katonai főiskolákat, amelyek azonos értékűek a polgári főiskolákkal.
Az ETI fennállásának 10 éve alatt 2732 tisztet bocsátott ki, 1410 főt két oklevéllel avattak, 205 fő volt kiválóan végzett tiszt.
Az Egyesített Tiszti Iskolán 60 éve avatott tisztek emlék diploma átadóján Kelemen József nyugállományú altábornagy mondta:
"Nagy öröm számunkra, hogy a volt Rákóczi középiskolások, majd egyesített tiszti iskolát végzettek közül többen ma is jó egészségnek örvendenek, a honvédség legmagasabb szintű vezetői lettek és az emlékhely létesítését anyagilag is támogatták."
(Forrás: ETI tanulmány)