Vissza a katonai szervezetekhez
BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA
1990-2000
Magyar Honvédség parancsnoka 37/1990. számú parancsa alapján vette fel a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola a jeles matematikus és hadmérnök nevét. A főiskola első parancsnoka: Dr. Szabó Miklós ezredes - később vezérőrnagy - lett.
A főiskolát egyben a magyar királyi Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia jogutódjává nyilvánították.
A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, a Magyar Honvédség kötelékében, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó - a honvédelmi, illetve a felsőoktatási törvény szellemében működő - katonai felsőoktatási intézmény volt. A Magyar Honvédség és Határőrség részére képeztek tiszteket.
A művelődési és közoktatási miniszter, valamint a honvédelmi miniszter határozata alapján, 13 szakon és 22 ágazaton folyt az újra négy évre emelt tisztképzés. Egyes szakokon tiszthelyettes képzés és tartalékos parancsnoki képzés is folyt átmeneti jelleggel. Évente 200 fő tiszthelyettes és 500 fő tartalékos parancsnok végzett a főiskolán.
A főiskola a Bánki Donát Műszaki Főiskolával, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával, a Könnyűipari Műszaki Főiskolával és az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával közösen létrehozta a Budapesti Politechnikum-ot 1992-ben.
1994-től női hallgatók is felvételt nyerhettek a főiskolára.
1995. február 15-től a főiskolát felvették az „Euromérnöki Regiszter”-be. A végzett hallgatók pályázhattak az Euromérnöki cím elérésére, így Nyugat-Európa országaiban teljes jogú mérnöki munkát vállalhattak.
A felsőoktatási intézmények integrációja, mint állami feladat a főiskolát is érintette, melyre 2000-ben került sor.
A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar
2000. január 1-től a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem integrált része lett.
Főigazgató: Prof. Dr. Berek Lajos mk. ezredes
A kar rendeltetése:
A kar főiskolai alapképzést és katonai nevelést folytató, több képzési profilú bentlakásos tanintézmény volt. A fegyveres erők, rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint vállalkozási formában a polgári testületek, és szervezetek részére biztosított mérnökképzést. Emellett biztosította a Magyar Honvédség szervezeteinél szolgálatot teljesítő állomány, szakmai tovább- és átképzését, a tisztek folyamatos utánpótlását.
A kar 6 szakon, a 13 szakirány képzés során olyan rendszerszemléletű ismereteket adott, készségeket és képességeket alakított ki, amelyek alkalmassá tették a fiatal tiszteket - rövid beilleszkedés után - első tiszti beosztásaik ellátására, önálló szakmai továbbképzésre, az előmeneteli rendben következő beosztások hosszú távú megalapozására, valamint kétirányú egyetemi (katonai és polgári) képzés folytatására, hazai és külföldi továbbképző céltanfolyamokon való részvételre. A tanítás és tanulás mellett meghatározóak voltak a személyiségfejlesztés oktatásba beépített formái és a tanórán kívüli nevelés.
A képzési idő négy éve alatt a honvédségi ösztöndíjas hallgatók is bentlakásos kollégiumi rendszerű katonai elhelyezést kaptak. A jelentkezők az Oktatási Minisztérium által évente kiadott „Felvételi tájékoztató” alapján. elméleti-fizikai és idegen nyelvi alkalmassági vizsgán vettek részt. A sikeres felvételi után a hallgatók egy hónapos katonai alapkiképzésben részesültek. A tanulmányi idő 8 félév volt. A hallgatók a tudományos diákkörökben megismerkedhettek a tudományos kutatómunka alapjaival, tudományos pályaműveikkel szerepelhettek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon.
A főiskola szobor- és haditechnikai park albumja IDE kattintva tekinthető meg.
A főiskolai kar Üllői úti végleges bezárása, a laktanya eladása, majd lerombolása egy újabb történet.
(Forrás: Bolyai tanulmány)