Vissza a katonai szervezetekhez
ZALKA MÁTÉ KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA
1967 - 1990
1967-ben az állami- és katonai vezetés határozatában kimondta, hogy az Egyesített Tisztiiskola teljesítette azt a kötelezettségét, amelyet a felállításakor a katonai és társadalmi vezetés az iskolától elvárt. Az új körülmények azonban azt kívánták, hogy a profiloknak megfelelően olyan önálló katonai főiskolákat kell létrehozni, ahol a jövő tisztjeinek képzése mindenben megfelel a felsőoktatási követelményeknek.
A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola az Egyesített Tiszti Iskola jogutódjaként 1967-ben alakult.
A képzés időtartama négy év volt, ebből az 1967/68-as tanévtől öt hónapot, az 1973/74-es tanévtől két hónapot, az 1981/82-es tanévtől pedig egy hónapot tett ki a sorkatonai alapkiképzés. Az 1967/68-as tanévtől szaktechnikus, az 1973/74-es tanévtől üzemmérnök-üzemgazdász, míg 1981/82-től továbbfejlesztett üzemmérnök-üzemgazdász képzés folyt.
A megalakulástól csapatlégvédelmi tüzér, honi légvédelmi rakétás, híradó parancsnoki, híradó rádió technikus, vegyivédelmi, hadtáp, harcjármű-üzembentartó, gépjármű-üzembentartó, rádiólokátoros (rádiótechnikai), tüzér és fegyver technikus (általános fegyverzeti üzembentartó), és katonai pénzügyi szaktiszteket képeztek.
A főiskola első parancsnoka Horváth János mérnök vezérőrnagy volt, őt Varga László mérnök vezérőrnagy, majd Paál György mérnök vezérőrnagy követte.
Az üzemmérnöki képzésre 1971-ben kezdődtek meg az előkészületek. 1977. augusztus 20-án avatták azokat az első tiszteket, akik már mind a négy évfolyamon az üzemmérnök-, üzemgazdász program szerint tanultak. Az 1981/82-es tanév kezdetén lépett életbe a továbbfejlesztett képzési rendszer, amely az 1973-ban beindított üzemmérnök-, üzemgazdász képzés néhány elemét korszerűsítette.
1967-1973 között a legfontosabb változás, hogy az alapfokú képzést főiskolai rangra emelték. A tisztavatást kezdetben a főiskola udvarán, majd 1969-től minden év augusztus 20-án a Parlament előtt hajtották végre. Két részből tevődött össze, egy belső avatásból, ahol az adminisztratív teendőket látták el. A fegyvernemenként tartott belső ünnepségen felolvasták a rendfokozatokat, és kiosztották a csillagokat. 1969-től a kiváló eredményt elért hallgatók főhadnagyok lettek. 1971-ben az addigi növendék megszólítás hallgatóra változott. A negyedéves hallgatók zászlós, a kiválóak törzszászlós rendfokozatot kaptak. 1973-tól a 4 éves, emelt szintű (üzemmérnöki és üzemgazdász) képzés 12 szakon, ezen belül 25 ágazaton folyt.
A főiskola tanári állománya az évek folyamán mind magasabb képzettségre és gyakorlatra tett szert. A felsőfokú végzettség mellett több vezető és tanár tudományos fokozatot szerzett szakmájában (doktori, kandidátusi), ami az általa oktatott tantárgy oktatási színvonalát növelte.
A nagymérvű lemorzsolódásból eredő utánpótlás-kiesés, az egzisztenciális okokból fakadó pályaelhagyások, és a korábbi betöltetlen beosztások halmozódása okozta tiszthiány enyhítésére 1987-től a négyéves képzési idő három évre csökkentésével, s ez által egy évben egyszerre két tanfolyam avatásával kívánták a feszítő gondok enyhítését megoldani. Ezért az I. tanév általános katonai és minden szakon egységes tananyagát lényegesen tömörítették. A korábbi polgári képesítést is adó képzés helyett, a fegyvernem konkrét harceszközére koncentrált "katonai üzemmérnöki" képesítést vezették be. Jelentősen csökkent a csapatgyakoroltatások időszaka is. Így sem oldódott meg a kiáramlás okozta tiszthiány pótlása, mert évről-évre a pályát elhagyók száma többszöröse volt az avatottak létszámának.
E periódusban jelentősen csökkent a beiskolázásra jelentkezettek létszáma - nem volt válogatási lehetőség, romlottak a felvételi eredmények - olykor a beiskolázási tervet sem sikerült teljesíteni. A polgári képesítés megszűnésével tovább csökkent a képzés iránt érdeklődők száma és ezzel párhuzamosan a tiszti pálya társadalmi presztízse is. Bevezették az utánpótlás forrásaiként a Katonai Előkészítő Tanfolyamokat, valamint a Katonai Kollégiumok hálózatát. A katonai újonckiképzésből a hallgatók egyenesen a főiskolai szakképzésbe kerültek, így az általános és katonai alapműveltség elsajátítására kevesebb időt fordíthattak.
1990-ben a művelődési és közoktatási miniszter, valamint a honvédelmi miniszter határozata alapján a tisztképzés ismételten 4 éves időtartamban folyt.
A főiskoláról 1967-től mintegy 7 000 tiszt került felavatásra.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Fülöp László mk. alezredes: A felsőoktatási törvény és a honvéd tisztképzés összehasonlító elemzés.
A katonai felsőoktatás korszerűsítése 1995. - Tanulmánygyűjtemény
Dr. Szabó János: Hogyan védekezzünk az elháríthatatlan ellen (1995)
Dr. Szilárd István: A tisztképzés fejlődésének főbb jellemzői az elmúlt két évtizedben. (1995)
Dr. Závodny László: A tiszti alapképzés története 1945-1990
Takács János: A tisztképzés újjászervezése, fő vonásai, irányítása és szervezeti változása (1945- 1989)