I. Ferencz József m. kir. honvéd gyalogsági laktanya

Eredetileg városi legelők és a Nagy Sertéstónak nevezett, itatásra használt vízlelőhely volt ezen a helyen. A tavat az 1880-as évekre kiszárították és feltöltötték, a területet pedig gondosan felparcellázták. 1894-ben törvény hatalmazta fel a Pénzügyminisztériumot, hogy a főváros központjában álló Újépületet (mely Pest legnagyobb laktanyája volt), illetve a Károly és József kaszárnyát eladhassa. A vevő a főváros volt, és úgy döntött, ezt a hatalmas katonai monstrumot elbontatja. Az Új épület hiánya miatt fellépő szállásigényt több, a városközponttól távolabb eső laktanyával kívánták kielégíteni. 1895-98 között egymás után kaszárnya épült a Haller utcában, a mai Hungária körúton, a Soroksári út mentén, a Timót utcában, a Népligetnél pedig két helyen is. Az egyik a József főherceg nevét viselő huszárlaktanya volt (később itt működött az Állami Pénzverde egészen 2004-ig), a másik pedig az I. Ferenc József laktanya. Budapest vezetése ingyenesen engedte át a Népligettel szemben fekvő több mint 60 ezer négyzetméteres területet a Honvédség számára. A laktanya megszületéséről ezt írja a „VASÁRNAPI ÚJSÁG” a 45. évfolyam, 1898. évi 46. számának 80.2 oldalán /Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény és Egyesület/ „A BUDAPESTI HONVÉD GYALOGSÁGI ÚJ LAKTANYA. Régi óhajtás volt, hogy a magyar kir. honvédség az ország különböző helyein szervezetének, létszámának és tekintélyének megfelelően, a törvény követelményei értelmében alkalmas és egészséges elhelyezést nyerjen. Ez indította a honvédségi intézmények fejlesztése iránt kitűnő érzékkel biró honvédelmi miniszterünket arra, hogy a honvédség részére az ország különböző részeiben laktanyákat építtessen. A főváros X. kerületében a Kőbányai-úton még jelenleg is fennálló úgynevezett «fegyvergyári laktanya» szolgált 25 éven át a budapesti 1. honvéd-gyalogezred állandó hajlékáúl. Ez az épület korábban fegyvergyár volt, de mint ilyen, a hetvenes évek elején megszüntettetvén, a honvédgyalogság czéljaira alakíttatott át. De, bár ez épületen a honvédség fejlesztése folytán évről-évre szükségessé lett átalakító és toldozgató építkezések az államnak temérdek pénzébe kerültek, a laktanya eredeti alapbeosztásánál s telke helyzeténél fogva rendeltetési céljának teljesen meg nem felelhetett és mindig csak szükségbeli laktanya maradt. Jól tudta és érezte ezt az ott elhelyezett ezred, érezték ezt elsősorban maguk a vezető ezredparancsnokok, kik közül ezelőtt három évvel Szlávy Béla ezredes, jelenleg a honvédelmi minisztérium II. ügyosztályának vezetője, buzgó törekvésével keresztülvitte, hogy Budapesten egy szabványszerű, a törvény követelményeinek megfelelő új gyalogsági laktanya építése elhatároztatott, s ma már készen is áll. Az új kaszárnya az üllői-út mentén a Népligettel szemben, a Budapest székesfőváros által átengedett négyszögalakú telek egy részén épült s Ő Felsége nevéről«I. Ferencz József» magyar kir. honvédgyalogsági laktanya elnevezést kapott, mely felírás messziről látható betűi vastag vörösréz-lemezekből készültek és tartósságukra való tekintettel valódi aránynyal vannak befuttatva. Az egész telep három zászlóaljnak és a központi fegyvertárnak befogadására szolgál. Ez évi szeptember hó végén foglalta el e laktanyát a budapesti I. honvéd gyalogezred és a központi fegyvertár — a nemzeti mély gyászra való tekintettel — minden zajosabb ünnepélyes szertartás nélkül. A 63,455 négyszögméter területen pavillon-rendszerben készült laktanyának összesen 14 nagyobb épülete van, úgymint : törzsépület, tiszti és altiszti lakó épület, melléképület, három legénységi lakó épület, börtönépület, fegyverraktár, tiszti lóistálló, három zászlóalj- és népfelkelő-szekerészfélszer, a központi fegyvertár, továbbá egy nagy jégverem és egy tekepálya. Az egész telepnek az Üllői-út mentén három fő-, két hosszanti oldalán pedig négy mellékbejárata van. A telep belső részében a törzs-, a legénységi lakó épületek és a központi fegyvertár közt van a 13,200 négyszögméter kiterjedésű, teljes négyszöget alkotó felállítási tér; az e körűi csoportosított épületek rendeltetése a következő : Törzsépület. Földszint vannak a kiegészítő parancsnoksági irodák, átvonulási szobák, ügyeletes tiszti és pénztári szoba, kapuőrség, tiszti torna- és vívó-terem, számvivő iskolások szobája és tanterme. Az első emeleten az ezredparancsnok, ezred-segédtiszt, beosztott törzstisztek és ezredkezelő-tiszti irodák, ezred-segédtiszti irodák, sajtó és irattár, továbbá az 1-ső, 2-ik és 4-ik zászlóalj, az 1-ső, 2-ik és 93-ik népfelkelési járási irodák, élelmező-tiszti iroda és az egyévi önkéntesek tanterme. A 2-ik emeleten a 24 méter hosszú és 12 méter széles tiszti értekezleti nagyterem, karzattal a zenekar és a közönség részére, előszobával és ruhatárakkal, két karzati lépcsővel, a tiszti könyvtárral, tiszti mellékterem és tálalószoba, tisztikonyha, éléskamra, előszoba, a szakácsné szobája, az egyévi önkéntesek lakóhelyiségei, a tartalékos tisztek és egyévi önkéntesek tantermei, két tanári szoba, és két szoba a tanszerek részére. A mélyföldszinten vannak elhelyezve a tiszti étkezőhelyiségek, a mosókonyha és a fáskamarák. Tiszti laképület. Földszint két századosi, az első emeleten egy őrnagyi és egy alantas tiszti, a 2-ik emeleten három alantas tiszti lakás a pinczében a fáskamarák és a mosókonyha. Altiszti laképület. Ez két emeletes épület, összesen 12 nős altiszt részére; minden lakáshoz tartozik két szoba, egy konyha, egy pincze és egy padlás. Melléképület. Földszint a markotányos lakása öt szobával; étkezőtermek a tisztek, egyévi önkéntesek, altisztek és a legénység részére külön-külön, söntés a pinczéből ide szolgáló felhúzóval. Az első emeleten a zenekar és a törzsbeli legénység részére egy-egy terem, továbbá négy szoba a zenekari és törzsbeli altisztek részére, két mosdó, egy számvivőőrmesteri és négy törzsőrmesteri szoba. A 2-ik emeleten karmesteri iroda, előszoba, zenepróbaterem, hangszerraktár, egy zenekari legénységi terem, három altiszti szoba zenészek részére, egy mosdó és négy zeneőrmesteri szoba. A pinczében a legénységi zöldséges pincze, élelmiszerraktár, előpincze, legénységi étkezdei kezelési hely, a markotányos konyhája, éléskamrája és pinczéje, végül a fáskamrák. V., VI. és VII. Legénységi laképület. Három, teljesen egyenlő beosztású épület az 1-ső, 2-ik és 4-ik zászlóaljak befogadására. A mélyföldszinten vannak: a zászlóalj-pótraktárak, ruházat szerelvény, bőrneműek, hám, szerszám, laktanyaberendezési tárgyak, lomtár és kezelési helyiség; népfelkelő-pótraktárak a kezelési helyiségekkel, legénységi tornaés étterem, legénységi konyhák és fáskamrák. A magasföldszinten van : nyolcz legénységi terem, két altiszti szoba, két századraktár, két szabó- és czipészműhely, két számvivő őrmesteri, egy őrmesteri és egy tiszthelyettesi szoba, két legénységi mosdó. Az első emeleten ugyanolyan a beosztás, mint a magas földszinten, azzal a különbséggel, hogy itt két tiszthelyettes és egy zászlóalj-ügyeletes kap még külön elhelyezést. A második emeleten: nyolcz legénységi nagy terem, négy legénységi kisebb terem, altiszti iskola, előszoba; ezen felül az alosztályok részére a padláson külön elrekesztett helyiségek vannak. VIII. Börtön-épület. Földszint: orvosnövendékek két terme, mosdók, törzsvezető, őrszoba, legénységi közös börtön 12 emberre, két altiszti közös börtön 5— 5 emberre, őrmesteri és tiszthelyettesi börtönök, legénységi gőzfürdő, zuhany lábfürdővel, öltöző és vetkező, külön kádfürdő, kazánház, hosszú zárt folyosó és 12 egyes zárka a magán-börtönépületben. Az első emeleten a gyengélkedők részére három terem 10—10 ágygyal, egy megfigyelő - szoba, egy orvosi, egy orvosi vizsgáló- és előszoba, tanszerek, orvosnövendékek és sebesültvivők tanterme, rendes és elkülönített ápolók szobái, két mosdó és egy hosszú zárt folyosó. A pinczében van egy előpincze, egy legénységi mosókonyha, egy mángorló, egy fertőtlenítő szoba és fáskamrák. IX. Fegyverraktár, berendezve az 1-ső, 2-ik és 4-ik zászlóalj, az 1-ső, 2-ik és 93-ik népfelkelési járás részére. Minden zászlóalj és a hozzá tartozó népfelkelő járás részére van külön-külön egy raktár, egy kezelési hely, egyegy puskaművesi- és kovácsműhely barnítóval és kohóval, továbbá 3 tüzelőanyagraktár. X., XI. és XII. Szekerész-színek. Az 1-ső zászlóalj 30, az 1-ső népfelkelés 18 szekérrel; a 2-ik zászlóalj 24, a 2-ik népfelkelés 12 szekérrel; a 4-ik zászlóalj 12, a 93-ik népfelkelés 12 szekérrel. A kocsiszínek 4 méter széles kétszárnyú tolókapukkal vannak ellátva és 12 czentiméter vastag portiandi czementbetonnal burkolva. XIII. Tiszti lóistálló. Férhely 26 lóra és fekhely két istállóőr részére, két elkülönített lóállás, egy nyeregkamra, egy zaboskamra, egy szoba 10 lóápoló részére és egy mosdó, végül elkülönített széna- és szalmapadlás. A lóállások talaja 30 centiméter vastag döngölt agyaggal, a középső hosszanti folyosó rovátkos keramitkoczkákkal van burkolva. A szellőztetést a födélzeten és padláson keresztül 50 centiméter átmérőjű, 12 centiméter vastag gipszlapokból készült kürtők eszközlik, melyeknek fő érdeme az, hogy téli időben az istállóban képződő párákat felszívják. XIV. Központi fegyvertár. Külön vezetés és parancsnokság alatt, hol állandóan 140 ezer darab fegyver van készletben a m. kir. honvédség részére. Földszint: egy kapu-ügyeletesi, két őrmesteri szoba, hat altiszti, egy legénységi szoba, puskaműves-tanonczok lakása és ezek tanterme, két mosdó, egy műmesteri- és egy kovácsműhely, kifőző, barnító és edző helyiségek, egy nagy műhely mesteremberek és különböző kézművesek részére, Il-od és III-ad osztályú irodák, kézi raktárak, kezelési helyiségek, alkatrész-raktárak, laktanya berendezési tárgyak, végül a tulajdonképeni fegyverraktári helyiségek. Az első emeleten egy parancsnoki, két kezelőtiszti iroda, egy tanácsterem, egy előszoba, egy irattár, I-ső osztályú iroda és ruharaktár, legénységi magánruházati raktár, egy szabó- és czipészműhely, három legénységi szoba, egy közös mosdó, egy hosszú zárt folyosó, két kezelési helyiség és négy nagy fegyverraktár. A pinczében egy legénységi konyha, egy legénységi étkező, a legénységi gőzfürdő zuhanynyal és kádakkal, egy öltöző és vetkező, végül a rakasz és tüzelőanyagraktárak. A raktárhelyiségek négyszögméterenként 1600 kilogramm megterhelésre vannak számítva. Padozatai a raktárakban és a nagy műhelyben mindenütt kettős, egymáson keresztbefektetett puhafadeszkázatot alkalmaztak. Az épület zárt négyszögű, a közepén 2000 méter területű trachit - koczkakövekkel burkolt udvarral, mely az itt összpontosuló nagy forgalom és kezelés zavartalan eszközlésére szolgál. A nagy műhelyben egy két lóerejű légszeszmotor van elkülönített alapozással; ez a motor hajtja a mesteremberi, eszterga és gyalúpadokat, a fúró, — véső — stb. gépeket; itt javítják a hibás fegyvereket, pótolják azok egyes alkatrészeit. Ezenkívül a raktárépületben, a lépcsőházakban egyenként 800 kilogramm emelésére alkalmas két felhúzógép van, ellátva a szükséges biztonsági készülékekkel; e felhúzók a pincze, a földszint, az első emelet és a padlás között járnak és szállítják a terheket. A központi fegyvertár délkeleti hosszanti oldala mentén húzódik végig a lövőhely, mely a tekhnikai követelmények minden vívmányával fel van szerelve. Itt próbálják ki és vizsgálják meg alaposan a fegyvertárból a használat czéljaira kibocsátandó fegyvereket nemcsak lövőképességükre való tekintettel, hanem anyagukra és ellenállásukra nézve is. Az egész fegyvertár hozzátartozó részeivel együtt Gunesch Gusztáv ezredes műszaki vezetése alatt áll. Az új laktanyában egy törzstiszt, két százados, négy alantas tiszt, 12 tiszthelyettes, 43 egyévi önkéntes, 30 orvosnövendék, 12 nős altiszt, 40 törzsbeli legény, 54 zenész, 1950 legény, 70 fegyvertári altiszt és legény, összesen 2218 személy helyezhető el; a kocsiszínekben pedig 108 különféle szekér fér meg. A fentebb említett épületeken kívül van még a telepen a zenekar részére egy kocsiszín; továbbá egy jégverem hűsítő előkamarával. Az egész telep és épületek vízvezetéki és csatornahálózattal vannak ellátva. A világítás mindenütt légszeszszel történik; a lángok Auerféle égőkkel vannak ellátva. Az összes épületeknek tűz elleni biztonságáról, a nyílt tereknek és az ültetvényeknek locsolásáról víz, illetőleg tűzcsapoknak, nyílt kutaknak a telepen és a belső helyiségekben történt alkalmazása által gondoskodtak. Az építkezés feletti főfelügyeletet a honvédelmi minisztériumban Láner Győző tábornok, a III-ik ügycsoport főnöke gyakorolta ; az építkezés technikai, gazdasági és anyagi részére pedig Gallasy Gyula magyar kir. honvédfőhadbiztos, a XVIII-ik ügyosztály vezetője és Rubaszcsuk József magyar kir. honvédhadbiztos ügyelt. Az építkezés ügyeit a magyar kir. honvédelmi miniszter által egy e czélra szervezett és kirendelt állandó építési bizottság vezette, melynek tagjai voltak: Nagy Győző magyar kir. honvédalezredes, bizottsági elnök, Hanák Lipót, magyar kir. honvédszázados, bizottsági jegyző, Stacltrucker Károly, magyar kir. honvédfőhadnagy, mint élelmezési tiszt; továbbá Benedicty József, kir. főmérnök, művezető, Eckermann Ede műszaki tanácsos, építési ellenőr, Neuschlosz Ödön és Marczel nagyiparosok, mint általános vállalkozók. A laktanyát Reneclicty József kir. főmérnök tervei szerint Neuschlosz Ödön és Marczel fővárosi nagyiparosok és gyárosok építették, kiknek meghatalmazott munkavezetője Kondor Márton budapesti építész volt. A kőmíves és elhelyező munkákat Majorossy Géza és Kunfalvy Nándor ismert fővárosi építőmesterek teljesítették. A munkához 1897 évi márczius 10-én kezdtek s az egész építkezést 1898 évi április 30-án fejezték be. Az új kaszárnya építésére a magyar királyi honvédelmi miniszter a helyi körülmények miatt időközben fölmerült tekintélyes földlehordási, feltöltési és egyengetési munkák költségének betudásával együtt összesen egy millió 338,671 forintot engedélyezett, mely összegbe azonban a belső berendezések, butorzat stb. költségei nincsenek beszámítva. A most már rendeltetésének átadott új kaszárnya minden tekintetben oly tökéletes építmény, hogy a maga nemében az ország legnagyobb és legdíszesebb kaszárnyájának mondható. Ezúttal helyén való lesz, ha azon férfiakról is megemlékezünk, akiknek legkiválóbb részük volt ezen hatalmas épület létesítése körűi. Láner Győző tábornok 1856-ban, alig 16 éves korában kezdte meg katonai szolgálatát. Yáczon járt kadet-iskolába, hol éles felfogásával csakhamar kitűnt, s aztán gyorsan lépett elő. 1881-ben mint őrnagyot áthelyezték a honvédséghez, 1887-ben alezredes, 1888-ban pedig az 1-ső honvédgyalog ezred parancsnoka lett. 1890-ben ezredessé lépett elő. 1894-ben az I. honvédkerületi parancsnoksághoz rendszeresített tábornoki helyre neveztetett ki. 1895-ben Székes-Fehérvárra rendeltetett mint dandárparancsnok, 1896-ban a m. kir. honvédelmi minisztériumba lépett, mint a H. ügycsoport vezetője. Több rendjel tulajdonosa, minők a vaskorona-rend, Mariana-, porosz vörös sas-rend, hadi érem, szolgálati érem, stb. Legutóbb a honvéd-építkezések körül kifejtett munkásságának elismeréseül a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. Gallasy Gyula magyar kir. honvédfőhadbiztos ezredesi rangban. 1876-ban lett honvédalhadbiztos ; 1887-ben hadbiztos őrnagyi rangban és a IH. ker. parancsnokságtól áthelyeztetett a honvédelmi minisztérium VII. ügyosztályába ; 1890-ben lett főhadbiztos alezredes, 1891-ben a XVIII. gazdasági ügyosztály vezetője és 1893-ban főhadbiztos ezredesi rangban, mely állásában a honvéd-építkezések körül kiváló érdemeket szerzett, melyekért a vaskoronarenddel tüntettetett ki. Szlávy Béla ezredes 1864-ben a hainburgi tiszti nevelő-intézetből a 37-ik ezredhez helyeztetett; 1860-ban lett hadnagy, 1869-ben a honvédséghez a 10-ik zászlóaljhoz osztatott be ; 1890-ben őrnagy, 1894-ben alezredes, 1895-ben a budapesti 1-ső honvéd-gyalogezred parancsnoka, 1896-ban ezredes, 1897-ben a II. személyügyi ügyosztály vezetésével bízatott meg a honvédelmi minisztériumban. Szintén több rendjel tulajdonosa. BiLbaszcsuk József magyar kir. honvédhadbiztos. 1876-ban a honvédségnél hadnagy kezelő-tiszt, 1893 ban alhadbiztos a honvédelmi minisztériumban, 1897-ben hadbiztos őrnagyi rangban, hol a honvéd-építkezések körül, mint volt technikus is fáradhatatlan buzgalmat fejtett ki. Még aránylag fiatal ember, kitől még sokat lehet várni. Múlt évben legfelsőbb elismerésben részesült. Nagy Győző alezredes 1875-ben került ki a bécsi mérnökkari akadémiából, mint hadnagy és a katonai építési igazgatóságoknál teljesített szolgálatot. A megszállás idején Boszniában vasútépítéseknél alkalmaztatott; szolgált a 2-ik mérnökkari ezredben. 1885-ben mint százados a honvédséghez lépett át és ott mint tanár műszaki szakmába vágó tárgyakat adott elő. 1891-ben zászlóaljparancsnok a 4-ik ezredben, 1892-ben őrnagy, 1896-ban mint alezredes az 1-ső honvédgyalogezredhez helyeztetett, melynek jelenleg helyettes parancsnoka. Bő technikai szakismeretei folytán a honvédelmi miniszter az utolsó időben Budapesten épült honvédépületekhez kirendelt építési bizottságok elnökévé nevezte ki. Ezen minőségben működött a kerületi hadbírósági és fogház építésénél, a helyőrségi honvédkórháznál, az 1-ső honvédgyalogezred laktanyájánál és jelenleg a honvédkerületi parancsnoksági épületnél. Eckermann Ede műszaki tanácsos, az abszolutizmus idejében az akkori építési igazgatóságnál kezdte szolgálatát, későbben, a 70-es évek végén, a közlekedésügyi minisztériumba került, hol a budapesti rakpartok építésével foglalkozott, később a közmunkák tanácsánál a magánépítési ügyeket vezette, honnan saját kérelmére a pénzügyminisztériumhoz tartozó állami hidak felügyelőségéhez helyeztetett át, hol a hídépítési munkákat és felügyeletet teljesíti. Nagy részt vett a Ferencz József-liíd építésénél; jelenleg az eskütéri híd építésénél is közreműködik. A Margit-hídnak a szigetre kiágazó szárnya építési munkáinak ellenőrzése szintén őrá bízatott; ezenkívül a honvédelmi építkezések körül évek hosszú során át kitűnő szolgálatokat tett, utóbbi időben. várbeli honvédelmi miniszteri épület, a főparancsnoksági épület, a budapesti honvédgyalogsági új laktanya és honvédhelyőrségi kórház építését ellenőrizte. Benedicty József kir. főmérnök; 1872—1879-ig Stuttgartban végezte a főreáliskolát, 1879—1882-ig ugyanott a polytechnicumot, melynek befejezte után 1883. év elején építészmérnöki oklevelet szerzett. Tanulmányainak végzése közben többrendbeli kitüntetést nyert. 1882—1883-ig Stuttgartban Oberbahnrath Leins műegyetemi tanár irodájában templomok és iskolák tervezésével foglalkozott; 1883—1885-ig Schulek tanár mellett a budavári Mátyás-templomnál dolgozott. Nyilvános tervpályázaton Békés város bérházának építését elnyervén, azt 1886—1887-ben felépítette, nemkülönben egy emeletes iskolát a békési református egyház részére. 1888—1891-ig Budapest főváros mérnöki hivatalában 1-ső osztályú segédmérnöki minőségben működött, mely idő alatt a fővárosi kórházak építési és fentartási munkáit vezette, tervezte a fővárosi oltóanyag-termelő intézet épületét, vezette a ferenczvárosi gabonaraktárak építési munkáit. Ezen időközre esik, hogy a magyar mérnök- és építész-egylet a kispályázatokat meghonosította. Egy tervezetével az 1-ső dijat, az egyesületi érmet nyerte. Magánépítkezései közül felemlítendők gróf Tisza Lajos nagykovácsii kastélyának átalakítási terve, a békésgyulai népkert részére épített pavillon 1-ső terve, a tiszai evangelikus egyházkerület megbízásából készített siremlékterve néhai Czékus püspök emlékére. 1891. év elején 1-ső oszt. kir. mérnökké neveztetett ki és államszolgálatba lépett. 1895-ben királyi főmérnök lett s ez idő óta állami magas építkezésekkel foglalkozik. 1895—1896-ban vezette a zimonyi m. kir. posta- és távirda-hivatal építési munkálatát, ezenkívül a következő laktanyák építésénél vett részt: Tolnán három lovassági század részére laktanyaépítés vezetésénél 1893—1895, a budapesti 1-ső honvédhuszárezred laktanya építésénél 1895—1896 és 1897—1898-ban a budapesti 1-ső gyalogezred laktanyáját tervezte és az építést vezette. Jelenleg a budapesti I. honvédkerületi parancsnoksági épület építésfelügyeletével van megbízva. Neuschloss Ödön és Marczel nagyiparosok építették a lembergi várat, a przemisli erődöt, a magyar államvasutak éjszaki főműhelyét, a fegyvergyári laktanyában új épületeket, honvédhuszárlaktanyát Budapesten, Debreczenben a banképületet, a Danubius-gyárat, a pozsonyi pályaudvart, a fiumei pályaudvar laképületeit, a Vogler-féle palotát, az 1885. és 1896. évi országos kiállítás nevezetesebb épületeit, a világhírű történelmi épületcsoportot, a szintén nem rég fölépült három honvéd hadapródiskolát : Pécsett, Nagy-Váradon és Sopronban, jelenleg Budapesten, a belvárosban a tiszti kaszinót és kaszárnyát. A kiállítás alkalmával szerzett érdemei elismeréséül Neuschloss Marczel a kir. tanácsosi czimet kapta. Különösen az utóbbi években a honvéd-építkezések körül e vállalkozók nagy érdemeket szerzettek. Végül megemlítjük még, hogy az 1-ső honvédgyalogezred vezetése Bónai Horváth Jenő ezredes alatt áll, akinek katonai képességéről, valamint a katonai irodalom terén kifejtett munkálkodásáról nem szükséges ez alkalommal külön megemlékeznünk ; mindezek országszerte általánosan ösmeretesek és biztosítékát képezik annak a meglepő eredménynek, amelyet ezrede kiképzésénél már eddig is elért.” A terveket készítő Benedicty József építész először a főváros, majd a Kereskedelmi Minisztérium szolgálatában főleg középületek, kórházak és gabonaraktárak munkálatait irányította, de a laktanyatervezés terén is bizonyította rátermettségét. 1895–96-ban ő irányította a budapesti I. számú honvéd huszárezred laktanyájának építését, 1898-ban a tervei alapján alakították át a Radetzky-laktanyát a mai Bem téren. 1901-ben a Böszörményi úton felépült csendőrségi laktanya építését vezette. Fő művének az I. Ferenc József gyalogsági laktanya tekinthető. Az I. számú honvéd gyalogezred már az év szeptemberében be is költözött új otthonába. Az Üllői útra néző, úgynevezett I. számú törzsépület készült el leghamarabb. Az I. világháború kitörése után két további gyalogezred állomáshelye lett a laktanya. Innen indultak az itáliai frontra a 29. és 30. ezredek katonái is. 1947-től a Honvéd Kossuth Akadémia kihelyezett akadémikus ezrede otthonául szolgált, 1957-től Egyesített Tiszti Iskola néven, majd 1967-től Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolaként működött tovább az intézmény. A területen újabb és újabb kiegészítő épületek emelkedtek, 32 fő- és több tucat melléképítmény alkotta az utolsó évtizedekben a laktanya területének épületállományát. A rendszerváltozást követően Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola lett belőle. Az ezredfordulón a katonai felsőoktatási intézmények integrációjára került sor, így a főiskola a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik kara lett. 2008 áprilisában a Honvédelmi Minisztérium eladta az egész létesítményt. Többszöri tulajdonosváltást követően még ugyanebben az évben a teljes épületegyüttest elbontották. A területen sokáig csak törmelékhalmokat láthatott az arra járó, majd az évek során a természet próbálta visszavenni magának, ami az övé volt eredetileg: bokrok és fák nőttek, mindent elborított a növényzet. A különleges terület kép /Forrás: Pestbuda 2022 január 29, 9.00 óra/ „Ahol régen kaszárnya állt, most sportcsarnok működik. Magyarország elnyerte a 2022. évi kézilabda-Európa-bajnokság rendezési jogát. Immár ennek a helye is kiderült: azon a bizonyos 10 éve árválkodó gazos rommező helyén lesz, ami most az Üllői úton kifelé haladva a Népliget buszpályaudvar után következik, a Könyves Kálmán Körút fölött átívelő hídról jól látható a terület. Nem akármilyen telekről van szó: három oldalról igen fontos útvonalak határolják (Üllői út, mint a 4-es út és egyben a repülőtérre vezető út kivezető szakasza, az M5-ös autópálya kivezető szakasza, és a Könyves Kálmán Körút). A negyedik oldalon a körvasút található, nem messze a Ferencvárosi pályaudvar, de igény esetén akár egy külön vonatmegálló is kialakítható a helyszínen (volt is már ilyen terv, hogy át lehessen szállni a 3-as metróra az Ecseri úti állomáson). A metró Népliget állomása is közel van, nem beszélve a buszpályaudvarról és az 1-es villamosról. A terület a körvasúton túl is folytatódik, de azt nem tudjuk, hogy oda is kiterjednek-e majd a csarnokhoz kapcsolódó létesítmények. El volt hanyagolva. De vajon miért is árválkodott ez a terület olyan hosszú ideig, és mi volt ott korábban? A terület 2008-ban váltott hirtelen gazdát, de akkor a válság tört derékba mindenféle fejlesztése tervet, máshol is sok bontási terület árválkodott évekig. Utána jött a gazdasági fellendülés, logikus volt, hogy az új építési láz ezt a területet is elérje, de mindezidáig ez valamiért elmaradt. Ferenc József Nézzük ezek után, hogy korábban mi is volt ezen a területen? A körvasút 1870 körül épült, a terület pedig az 1873-as városegyesítéskor lett a főváros területe. A század végéig beépítetlen volt, de a főváros átadta a 63 ezer négyzetméteres telket a honvédségnek laktanya építés céljaira. 1898-ra készült el az Üllői út 135. alatt a I. Ferenc József gyalogsági laktanya, mely az I. számú honvéd gyalogezred szálláshelye lett. Kép /Forrás: ……….képeslap gyűjteménye/ A laktanya 13 200 négyzetméter alapterületen épült, 14 pavilonrendszerű épületből állt. Három zászlóalj, valamint a központi fegyvertár befogadására szolgált. A Monarchia idején a soknemzetiségű birodalom minden sarkából jöttek ide katonák szolgálatukat tölteni, korabeli leírások szerint a laktanyában időnként 10 féle különböző nyelvet is lehetett hallani. 1914. július végén, az első világháború kitörésekor ebből a laktanyából indultak a katonák közvetlenül először a szerb, majd az orosz frontra: szabályos menetben haladtak a Ferencvárosi pályaudvarig, ahol a katonavonatok elnyelték a hadosztályokat. Bolyaiig Az első világháború utáni időszakról nem találtunk dokumentációt, 1947-től a Honvéd Kossuth Akadémia kihelyezett akadémikus ezrede otthonául szolgált, 1957-től az Egyesített Tiszti Iskola néven, majd 1967-től Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolaként működött tovább az intézmény. A rendszerváltáskor értelemszerűen nevet váltott az intézmény: ismét Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola lett belőle. Az ezredfordulón a katonai felsőoktatási intézmények integrációjára került sor, így az intézmény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyik kara lett. 2008 áprilisában azonban a Honvédelmi Minisztérium eladta az egész létesítményt a Ferencvárosi Önkormányzatnak, a katonai intézmény átköltözött az Egyetem Hungária körúti központjába. Nagy tervek voltak, de maradt a rommező. A Ferencvárosi Önkormányzat az ingatlant a Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft-nek adta tovább, miközben a Kft-ben 10 százalékos részesedést szerzett. A Taltoring Kft. tulajdonosa a Nanette csoport volt, az Mfor egy 2009-es cikke azt írja, hogy vegyes funkciójú komplexumot, 100 ezer négyzetméternyi irodát, szállodát és 700-800 lakást tervezett építeni az Üllői úton, a korábbi katonai főiskola helyén a beruházó Nanette csoport. Úgy tervezték, hogy a 100 ezer négyzetméternyi iroda mellett várhatóan egy 200 szobás 3-4 csillagos szálloda épül, a tervezett lakások átlagos nagysága pedig 65 négyzetméter lett volna. A 70-es években komoly építkezések, bővítések is zajlottak: viszonylag új épületek is áldozatul estek így a 2008-as bontásnak. 2008 őszén rendkívül gyorsan indult a bontás, feltehetően gyorsan bele akartak vágni a projektbe, azonban a folyamat a válság legkeményebb napjaiban hirtelen megakadt, sokáig félig bontott épületek, romhalmazok csúfították a városképet. Később ezeket elbontották, de sosem tették rendbe teljesen a területet: a törmelék egy része még most is ott van. Ismét az államé. 2018-ban ismét új fejezet kezdődött: A következő évben már meg is indult az építkezés, hogy a kontinens egyik legnagyobb alapterületű és befogadóképességű sportcsarnoka felépüljön. A terület, amely oly sokáig katonai célokat szolgált, mostantól a sport- és kulturális rendezvények igényeit próbálja majd kielégíteni. Jelenleg a kézilabda-mérkőzéseké a főszerep, a magyar válogatott már három alkalommal kipróbálhatta a létesítményt, és biztosak lehetünk benne, hogy a szurkolók is hamar megszokják ezt az új helyszínt.”