A kezdeményezés története

2021. december 19-én a Facebookon, a "Honvédség" csoportban így indult a jelenleg élő és dolgozó kezdeményezés: Károly Dogossy: Olvasom, a napokban felavatták az Üllői úton a modern kézilabda csarnokot, amely igen sok sportág részére nyújt majd korszerű sportolási lehetőséget. Várhatóan telt ház, húszezer néző előtt lesz az igazi avatás a január 13-án kezdődő férfi kézilabda Európa bajnoksággal. Mivel ez egy honvédségi emlékoldal, nem is ezzel, hanem a terület történelmével foglalkoznék röviden.......... Érdekességként egy idézet: A laktanya megszületéséről ezt írja a "VASÁRNAPI ÚJSÁG" a 45. évfolyam, 1898. évi 46. számának 80.2 oldalán (Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény és Egyesület engedélyével): Régi óhajtás volt,..... ....... A terveket Benedicty József készítette. .... ...... Ebből kiderül, mi volt a cél az első katonai objektum létrehozásával. ..... valamikor a Népligettel szemben az Üllői út, körvasút, M5 autópálya bevezető szakasz, Könyves Kálmán körút által határolt területen, a filmgyár mellett egy katonai objektum állt, amely látványával több mint egy évszázadon át meghatározta a környék arculatát. A fővárost Kelet felé elhagyók, az 50, 52-es villamossal, vagy 78-as trolival utazók naponta látták az épületet, főbejáratánál a két ágyúval, amely éppen olyan látványosság volt a környéken, mint a pénzverde, a csokoládégyár, a Népliget, a Fradi pálya, vagy éppen a GANZ-MÁVAG. Ezen a területen 1898 április 30.-án felépült az I.FERENCZ JÓZSEF M. KIR. honvéd gyalogsági laktanya, ahol évtizedeken keresztül katonák állomásoztak, gyakorlatoztak, az első világháborúban a gyalogezred harcaiban 25.000 katonát veszített. Tisztjelöltek tanultak, hogy egész életüket hivatásos katonaként a haza fegyveres szolgálatára áldozzák, katonazenészek készültek katonai és egyéb rendezvények biztosítására, a katonazene örökségének továbbvitelére.

2022. március 18-án hivatalos petíciót indítottunk "Volt egyszer egy laktanya az Üllői úton" címmel, majd április 28.-án a Facebookon létrehoztuk az emlékhely létesítését támogatók csoportját, "Az Üllői úti építészeti és katonai emlékhelyért" címmel. Mottónknak az ismert Széchenyi idézetet választottuk. "Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn." Kezdeményezésünk az első perctől kezdve egy a laktanyáról, az 1. honvéd gyalogezredről és a katonai tanintézetekről is megemlékező helytörténeti és katonatörténeti emlékhely létesítését tartotta méltónak! Elsődlegesnek tekintettük, hogy politikai csatározásoktól mentesen a jelenkor katonája, helyi lakosa magáénak érezze hazánk történelmének, több évszázados hadtörténelmének kis darabját, számára vállalható, történelmi értékű legyen. Az emlékhely alkalmas évfordulókon, ünnepeken koszorúzásra, minden érdeklődő, látogató részére folyamatos megtekintésre. ŐRIZZÜK MEG MÚLTUNK EMLÉKEIT! A Népligettel szemben egy olyan katonai objektum állt több mint száz évig, melynek látványa nagymértékben meghatározta az Üllői út, Könyves Kálmán körút kereszteződését. A helyén, illetve annak egy részén ma hatalmas kézilabdacsarnok áll, amelyben éppen 2022. februárjában zajlott az első nemzetközi sportesemény. Az új épületnek még nagyon rövid a története, de jó alkalmat kínál ahhoz, hogy megismerkedjünk a régiével. Talán épp itt az ideje, hogy mindazok, akik még élnek, és kötődnek a 2008-ban földig rombolt katonai objektumhoz, összefogjanak és közösen kikényszerítsék az állam és az önkormányzat illetékeseiből, hogy méltó emlékhelyet alakítsanak itt ki, az elődökre emlékezve. Mert a múltunk tiszteletben tartása nélkül nem csak jelenünk, de jövőnk sincsen! "Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn." (Gróf Széchenyi István) Természetesen az ETI, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem minden egyes volt tanára, növendéke, hallgatója, valamint leszármazottja, sőt a honvédelem ügyét és az 1898-ban felépült laktanya, valamint a benne elhelyezett honvéd gyalogezred és később a tisztképzés fellegvárának tartott intézmény sorsát szívén viselő polgárok saját közadakozásból is megteremthetik az emlékhelyet, ha a Honvédelmi Minisztérium, illetve az érintett terület tulajdonosa ehhez hozzájárul, és a honvédelem ügyéhez kötődő - főleg budapesti - civil szervezetek felvállalják a szervezést és az emlékhely későbbi fenntartását. A területen működött alakulatok és intézmények, illetve a laktanyának a katonatörténeti és építészeti emlékei miatt magunk részéről inkább az emlékhely állami, önkormányzati beruházásként történő megvalósítását támogatjuk, hiszen egy át nem gondolt üzleti tranzakció miatt katonamúltunk értékes darabja tűnt el pillanatok alatt úgy, hogy mi, akik közül sokan négy évig otthonunknak tartottuk, csupán a pusztulását láthattuk. Ugyanakkor, egy társadalmi összefogás esetén, a csak magánerős megvalósíthatóság mellett is hajlandóak vagyunk a szervezőkhöz csatlakozni. https://pestbuda.hu/cikk/20220120_ahol_regen_kaszarnya_allt_most_sportcsarnok_mukodik_a_ferenc_jozsef_gyalogsagi_laktanya_tortenete?fbclid=IwAR3Id8xFNVyBs78p9Nl9hVPhQ9CmjH1T8MrA2SE4pA4GgHFMlvwWkplyiZE Felkérjük a magyar Kormány, benne a Honvédelmi Minisztérium, valamint Ferencváros önkormányzatának illetékeseit, hogy együtt, közösen, velünk érintettekkel is egyeztetve alakítsák ki hivatalos álláspontjukat az Üllői út 133. alatt volt műemlék jellegű laktanya, és az abban működött, és a tisztképzés fellegvárának tartott intézmények emlékének megőrzését szolgáló Emlékhelynek a létrehozásával kapcsolatban! A petíciót indító és ahhoz csatlakozó érintettek vállaljuk, hogy az általunk kiválasztott személyekkel képviseltetni fogjuk magunkat a hivatalos szervek által létrehozott, és a szervezést, majd a megvalósítást és fenntartást egyaránt koordináló szervezet, vagy bizottság munkájában. 2022. március 18. Az érintettek nevében: Angyal Gyula, Bertha István, Buth Sándor, Csordás István, Erdős László, Farkas László, Herczeg Attila, Horváth Béla, Dogossy Károly, Marics József, Tóth Oszkár, Őz Erzsébet, Rajos Sándor, Vakhal Péter, Veréb István. A petíciót aláírók A petíció aláíróinak a véleménye

Az "Emlékhely" végső formájának kialakításához sikerült Kincsesbánya környékén egy nagyobb és két kisebb úgynevezett tatárkövet megnézni Simon Lajosnak köszönhetően. A szobrász szerint tökéletesen alkalmasak, kemények, időtállóak, megmunkálás után látványukkal művészeti szempontból megfelelnek egy méltó emlékhely létesítési elképzelésnek. A legenda szerint a tatárjárás idején a falu lakói elátkozták a tatárokat, akik kővé változtak. A szakember geológus szerint ezek a kövek még a jégkorszakban szakadtak le valahol, "vándoroltak", némelyik követ az eredeti helyétől 4-5000 km távolságra találták meg. Csoporttársunk, Simon Lajos nyugállományú százados önzetlen munkájának köszönhetően kapcsolatba kerültünk a terület tulajdonosával, daruzással, szállítással foglalkozó vállalkozással, kvarchomok bányával, így megkezdhettük a gyakorlati megvalósítást.